MDF

  

    Az MDF Népjóléti kabinetjének vezetője azt mondta, a járulékfizetés ellenőrzésének következtében megemelkedett járulékbevételek fedezetet nyújtanak arra, hogy megszüntesse a kormány a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlése miatt kialakult hiányt.
    Az MDF nem arra gondol, hogy forintra azonos összeggel kellene a kiesett vizitdíjat és kórházi napidíjat pótolni, hanem arra, hogy a kormány építse be az egészségügyi finanszírozásba ennek a pótlását - fogalmazott.
    Véleménye szerint halaszthatatlan a mentés és a betegszállítás szétválasztása következtében a betegszállításban kialakult feszültség orvoslása. A betegek és az egészségügyi intézmények naponta tapasztalják, hogy órákat kell várni a betegek szállítására.
    Az MDF-es politikus szintén halaszthatatlannak nevezte a regionális egészségügyi tanácsok munkájának felgyorsítását. A fekvőbeteg-ellátó rendszer rosszul tervezett hirtelen átalakítása szerinte a járóbeteg szakellátás megfelelő bővítése nélkül történt meg.
    Arra is felhívta a figyelmet, hogy a beutalási rend elkapkodott átrendezésének következtében helyenként súlyos feszültségek, ellátási hiányok alakultak ki.
    A Magyar Nemzetben megjelent írásra, miszerint menesztésének bejelentése után írt ki pályázatot Horváth Ágnes egészségügyi miniszter állami kórházak, valamint az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal vezető posztjaira, Pusztai Erzsébet azt mondta, szomorú, ha valóban így történt. Úgy vélte, nem korrekt az eljárás, hiszen a most kinevezetteknek a következő egészségügyi miniszterrel kell majd együttműködnie, ezen kívül az eljárás mikéntje rossz üzenet mindenki számára.

---

Nincs felelős miniszter, nincs felelős államtitkár, nincs közigazgatási államtitkár, a hírek csak helyettesítő miniszterről szólnak.
Az MDF véleménye szerint az átmeneti időben – akár kormánybiztos kinevezésével – a kormány haladéktalanul gondoskodjon az alábbi feszültségek mielőbbi feloldásáról!

1.    Halaszthatatlan a vizitdíj, a kórházi napidíj azonnali eltörlése miatt kialakult hiány pótlása.
A járulékfizetés ellenőrzésének következtében megemelkedett járulékbevételek fedezetet nyújtanak arra, hogy (a háziorvosi ellátásban a kártyapénz emelésével, a járóbeteg szakellátásban a pont-forintérték megnövelésével, a kórházi ellátásban pedig a humán betegségcsoportok díjtételeinek megemelésével) megszüntessék a politikai döntés által okozott hirtelen kialakult hiányt.
2.    Halaszthatatlan a mentés és betegellátás szétválasztása következtében a betegszállításban kialakult feszültségek orvoslása.
A betegek és az egészségügyi intézmények naponta tapasztalják, hogy órákat kell várni a betegek szállítására. A sürgős beteg beszállítása és ellátása után, a hazaszállításra – étlen, szomjan - órákat kell várni a betegnek!
3.    Halaszthatatlan a Regionális Egészségügyi Tanácsok munkájának felgyorsítása.
A fekvőbeteg-ellátó rendszer rosszul tervezett hirtelen átalakítása a járóbeteg szakellátás megfelelő bővítése nélkül történt meg. A beutalási rend elkapkodott átrendezésének következtében helyenként súlyos feszültségek, ellátási hiányok alakultak ki.
Egyes helyeken a betegeknek heteket kell várni a szakvizsgálatra, másutt sokkal messzebbre kell utazni, mint korábban. Fel kell gyorsítani a Regionális Egészségügyi Tanácsok munkáját, a kapacitások áttekintését annak érdekében, hogy mielőbb rendezni lehessen a betegellátás feltételeit.

A koalíciós szakítás közepette az új programok, az új személyek keresgélésével járó időhúzás súlyos következményekkel járhat.
A felemás módon megtett eddigi intézkedések a betegellátásban súlyos feszültségeket okoztak. Ezek feloldása nem várhat hónapokig, hiszen a kialakult zavarok a betegek gyógyulását, esetenként életét is veszélyeztetik!

Forrás: mdf.hu

  

    "Egyetlen egy helyen javasoljuk, illetve támogatjuk a sztrájktörvény módosítását: a törvénynek meg kell határoznia az elégséges szolgáltatások mennyiségét és formáját. Azt elfogadhatatlannak tartjuk, hogy jelenleg a két szembenálló fél alkuján múlik a kérdés" - mondta Hock Zoltán, a Magyar Demokrata Fórum elnökhelyettese.
    A politikus szerint az elégséges szolgáltatás mértékét akár százalékosan is meg lehetne határozni a törvényben.
    Hock Zoltán úgy vélte, hogy a törvény ilyen jellegű módosítása nem csökkentené a szakszervezetek érdekérvényesítési képességét. Olyan egyensúlyi állapotot kell teremteni, ami nem korlátozza a szakszervezetek érdekérvényesítési képességét, ugyanakkor a közösségi érdekeket is figyelembe veszi - tette hozzá.
    Az MDF szakértői vizsgálják, hogy a pártnak kellene-e ezt a módosító javaslatot benyújtania - fűzte hozzá.

Forrás: mdf.hu

   A Magyar Demokrata Fórum a jelenleg parlamenti többséget alkotó pártokat, a Fideszt, a KDNP-t és az SZDSZ-t szakmai egyeztetésre hívja április 15-én, 15 órára, ahol közösen kidolgozhatunk, és még májusban-júniusban a parlament elé terjeszthetünk egy törvénymódosítást az egykulcsos adó bevezetéséről - mondta Dávid Ibolya csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az MDF 18 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadót javasol.
    A pártelnök szerint az egykulcsos adó szükségességével mind a négy párt egyetért.
    Az egykulcsos adó bevezetésével a kisebbségi MSZP-kormány rákényszeríthető lenne végre a kiadások érdemi csökkentésére, ugyanakkor az előterjesztés elfogadása lehet az igazság pillanata az SZDSZ számára, hiszen a párt korábban a koalíciós szerződésre hivatkozva nem támogatta a Magyar Demokrata Fórum javaslatát - mondta.
    A koalíciós válsággal kapcsolatban Dávid Ibolya megismételte korábbi véleményét, hogy szerinte ez egy rosszul megírt színdarab.
    A pártelnök hangsúlyozta: sem formális, sem informális egyeztetés nem volt az MDF és az MSZP között az együttműködésről, nem kínáltak fel a pártjának koalíciót, és nem is készülnek koalícióra. A Magyar Demokrata Fórum konstruktív ellenzéki párt, ami azt jelenti, hogy támogatják azokat az indítványokat, amelyek az ország javát szolgálják és összhangban vannak a párt programjával, függetlenül azok előterjesztőitől - hangsúlyozta.
    Az MTI azon kérdésére, hogy az MDF támogatna-e egy miniszterelnök elleni konstruktív bizalmatlansági indítványt, Dávid Ibolya azt mondta: hogyha a parlament feloszlatja magát, hogyha a parlamentben valami elősegítheti az idő előtti változást, azt a Magyar Demokrata Fórum meg fogja szavazni. A konstruktív bizalmatlansági indítvány pedig nemcsak a miniszterelnök távozását segíti elő, hanem egy új miniszterelnököt, programjával együtt a székébe ültet, ez pedig koalíciót jelent - húzta alá.

---

A Szabad Demokraták Szövetségének ellenzékbe vonulásával megnyílt az esély arra, hogy 2009-től Magyarországon bevezessük az egykulcsos adót, hiszen adott a parlamenti többség a döntés meghozatalára. Az adócsökkentést és az egykulcsos adó bevezetését ugyanis mind a Fidesz, mind az SZDSZ politikusai több fórumon, sőt, korábban még pártprogram-szinten is támogatták.

       Magyarországon ma az állami elvonás hányada méltánytalanul magas, szerkezete pedig súlyos igazságtalanságokkal terhes. Az MDF álláspontja szerint a magyar adórendszer problémáit az adóterhek mérséklésén túl az állami elvonások szerkezetének gyökeres átgondolásával kell megoldani. Az MDF a fenti megfontolások alapján a 18 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó mielőbbi bevezetését javasolja.

      A Magyar Demokrata Fórum a jelenleg parlamenti többséggel bíró pártokat, a Fideszt, a KDNP-t és az SZDSZ-t, szakmai egyeztetésre hívja, ahol közösen eldönthetünk, kidolgozhatunk, és még májusban a Parlament elé terjeszthetünk egy törvénymódosítást az egykulcsos adó bevezetéséről.
 
      Az egykulcsos adó bevezetésével a kisebbségi MSZP-kormány rákényszeríthető lenne végre a kiadások érdemi csökkentésére, ez ugyanis elkerülhetetlen. Ugyanakkor az MDF javaslatának elfogadása lehet az igazság pillanata az SZDSZ számára.

       Az elmúlt években a liberális párt vezetői több fórumon is hangoztatták elkötelezettségüket az egykulcsos adó iránt, ez azonban mindeddig üres kampányfogásnak bizonyult. Most, hogy az SZDSZ átlépett az ellenzéki pártok sorába, bebizonyíthatja:

1.    hogy nem színjátéknak lehettünk szemtanúi az elmúlt napok kormányzati válság- showját figyelve;
2.    reformelkötelezettségének valódiságát;
3.    hogy valóban olyan elkötelezett-e az adócsökkentés és az egykulcsos adó iránt, ahogy azt korábban hangoztatta.

       Emlékezhetünk arra, hogy az SZDSZ vezetői az országgyűlési választási kampány során egy kötelezvényt írtak alá, melyben a párt vállalta „az adók további csökkentését: egységes 20 százalékos adókulcs bevezetését.”

      A Fidesz az egykulcsos adó melletti kiállással bizonyíthatja,
 
1.    hogy valóban kész tenni a polgárosodásért, a magyar középosztályért,
2.    mennyire gondolta valójában komolyan adócsökkentéssel kapcsolatos elképzeléseit.

A Fidesz ezzel a lépésével megmutathatja, mit várhat tőle a közvélemény hatalomra kerülése esetén: tartja-e szavát, ragaszkodik-e deklarált elképzeléseihez, vagy kibúvókat keres.

Forrás: mdf.hu

  

"Nem zárható ki annak az igénye, hogy előrehozott választásokat tartsunk. A politikának a közjót kell szolgálnia, és amennyiben a közjót az szolgálja leginkább, hogy Magyarországon egy erős felhatalmazással bíró kormány kapjon mandátumot arra, hogy megoldja az ország problémáit, akkor mi nem fogjuk ellenezni" - mondta Hock Zoltán.
    Nem zárható ki, hogy az előrehozott választásokra már idén sor kerül, a költségvetési törvény vitájáig azonban valószínűleg tud működni a jelenlegi kormány. Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy a koalíciós felek valahogy megállapodnak a hónap végéig - tette hozzá.
    Az MDF politikailag nem támogatna külsőleg egy kisebbségi kormányt, de megvizsgálnák a javaslatait, és ha egyetértenének valamivel, akkor azt megszavaznák a parlamentben. Ilyen lehet a "haláladó", az örökösödési illeték eltörlése vagy az egykulcsos személyi jövedelemadó - mutatott rá.
    Hock Zoltán hangsúlyozta ugyanakkor, az MDF nem fogja segíteni a szocialista kormányt abban, hogy  hatalmon maradhasson.

Forrás: mdf.hu

Soha nem látott kormányzati válság alakult ki, amilyenre a rendszerváltás óta nem volt példa. Valójában megszűnt az érdemi kormányzás, a két kormánypártot csak belügyeik és belső konfliktusaik érdeklik, nem figyelnek az ország problémáira - jelentette ki Dávid Ibolya, aki annak kapcsán nyilatkozott a távirati irodának, hogy hétfőn bejelentették: a miniszterelnök Horváth Ágnest április 30-ával felmenti egészségügyi miniszteri posztjáról. Mint azt az MDF elnöke kiemelte, a kialakult helyzetért a felelősség Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt terheli. Ezért javasolta az MDF a múlt héten, hogy a miniszterelnök fontolja meg a távozását. Véleménye szerint a miniszterelnök távozása mellett ma már sokkal több érv szól, mint a maradása mellett. Gyurcsány Ferenc távozása megoldotta volna a kormánytagok távozását is. A kormányfő váltását négy évvel ezelőtt a kormánypártok szinte egyik hétről a másik hétre megtették, és ezzel egy új kormány létrehozását segítették elő - emlékeztetett az ellenzéki politikus. Hozzátette: ez az út ma is nyitva van. Mint megjegyezte, az MSZP és az SZDSZ többségben van a parlamentben, ez pedig kényelmes többség ahhoz, hogy az ország érdekében egy hitelesebb kormányfőt válasszanak, akiben bíznak az emberek.

Forrás: mdf.hu

  

    

Egy ország hosszú távú gazdasági fejlődését döntően befolyásolják a kutatásra és fejlesztésre (K+F) fordított összegek. A magyarországi kutatás-fejlesztésre fordított kiadások GDP-n belüli aránya nem éri el az egy százalékot – ami az EU átlagának fele, Japánénak pedig csak egyharmada. Ráadásul a csekély ráfordítások szerkezete is kedvezőtlen, hiszen az állami források igen magas arányt képviselnek, és ezek az állami pénzek elosztása gazdasági szempontból sokszor megkérdőjelezhető. A Magyar Demokrata Fórum vallja, hogy egy egészséges gazdasági szerkezetben a kutatás-fejlesztésben a piaci szektornak kell domináns szerepet betölteniük, az államnak elsősorban ösztönző-szabályzó szerepet kell betöltenie.

A Magyar Demokrata Fórum az ország fejlődésének kulcsát –a hagyományosan magas színvonalú felsőoktatásra, az akadémiai kutatóhálózatra, valamint a versenyszférában tevékenykedő kutatóhelyekre építve – az innováció ösztönzésében, a kutatási és fejlesztési tevékenység fokozásában látja. Úgy véljük, a magyarországinál rosszabb gazdasági helyzetben lévő fejlődő államok esetében már bebizonyosodott, hogy hosszútávon csak az innováció kiemelt támogatása – például adókedvezmények vagy adómentesség formájában – jelentheti a siker zálogát.

A rendelkezésünkre álló bőséges nemzetközi tapasztalat fényében ezért álságosnak és elfogadhatatlannak tartjuk a kormányzat ez ügyben tanúsított arcpirító közönyét. Ugyanis miközben minden lehetséges fórumon elhangzik, hogy a nagyvállalatok K+F tevékenysége mellett különös hangsúlyt kellene helyezni a kis- és közepes vállalatok (KKV) innovatív fejlesztéseinek támogatására, az ügyben valódi áttörés nem történt.

A Gyurcsány kormány a mai napig nem volt képes a nemzetgazdaság fejlődése szempontjából kulcsfontosságú innovációs tevékenységgel kapcsolatban világos, egyértelmű stratégiát és ösztönző szabályozórendszert kialakítani. Az innovációs pályázatokat körbelengő gyanús ügyletek, a politikai nyomásgyakorlás és a korrupció gyanúja hiteltelenné teszi a kormány innováció-politikáját, ráadásul megakadályozza az EU kutatási forrásaihoz való hozzáférést. Az utóbbi időszakban kirobbant botrányok mind azt jelzik, hogy a kormány az innovációs támogatásokat nem feltétlen szakmai, sokkal inkább politikai alapon ítéli oda.

Az MDF a kutatás-fejlesztés fellendítése érdekében szükségesnek tartja egyes, kiemelt nemzetközi jelentőséggel bíró projektek hazánkba csábítását. Kezdeményezzük, hogy a kormányzat kezelje prioritásként az Európai Neutronkutató Központ, valamint az Európai Technológiai Intézet hazai létrehozását. Ennek érdekben arra kérjük az illetékes szerveket, kezdjenek intenzív nemzetközi lobbizásba, a parlamenti pártok pedig egységesen álljanak ki a nemzetközi megaprojektek hazai megvalósítása mellett, a cél elérése érdekében vessék latba saját nemzetközi kapcsolatrendszerüket!

A hazai kutatás-fejlesztési rendszer fogyatékosságainak kiküszöbölésére az MDF egy nemzeti egyetértésen alapuló innováció-politika kialakítását szorgalmazza. Ennek eredményeként valóban létrejöhetne egy politikai érdekek által nem befolyásolt támogatási és ösztönző rendszer, és végre kijelölésre kerülhetnének a nemzetgazdaság szempontjából meghatározó innovációs területek, amelyek újra fejlődési pályára állíthatják az országot.

A Magyar Demokrata Fórum Felsőoktatási és Innovációs Kabinetje a szakmai vita megkezdése érdekében kidolgozta az „10 pont az Innovatív Magyarországért"

Az Országgyűlés Képviselőcsoportjainak tagjai 2007. év folyamán 28 kérdésben országos népszavazási kezdeményezést nyújtottak be az Országos Választási Bizottsághoz. Ezt megelőzően a FIDESZ – KDNP 7-et, azaz csak pártok és képviselők által benyújtott népszavazási kezdeményezés 35 db volt 2007-ben. Ebből a licitből egyedül csak a Magyar Demokrata Fórum mint párt és a képviselői maradtak ki, akik mindvégig hangoztatták, a képviseleti demokráciában csak kivételesen szabad élni a közvetlen demokrácia eszközével (például: szuverenitás, nemzeti sors kérdés…).

A Bizottság által elbírált és 8 esetben hitelesített kezdeményezések ellen az Alkotmánybíróságnál jogorvoslattal éltek, melyek közül az Alkotmánybíróság az alábbi 6 kérdésben meghozta döntését.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény tegye kötelezővé a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és az országgyűlési képviselők vagyongyarapodásának évenkénti vizsgálatát?”(Kezdeményező: Fidesz)

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a pártok a központi költségvetésen kívül csak természetes személyektől fogadhassanak el támogatást?" (Kezdeményező: MSZP)

„Egyetért-e Ön azzal, hogy szűnjön meg az országgyűlési képviselők elszámolási kötelezettséggel nem terhelt költségtérítése?” (Kezdeményező: MSZP)

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselői tisztség összeférhetetlen legyen a polgármesteri tisztséggel?” (Kezdeményező: MSZP)

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az állami vezetők esetében rendszeresen vagyongyarapodási vizsgálatot kelljen lefolytatni?” (Kezdeményező: MSZP)

„Egyetért-e Ön azzal, hogy jogszabályban meghatározott munkakört betöltő köztisztviselők esetében rendszeresen vagyongyarapodási vizsgálatot folytasson le az állami adóhatóság?” (Kezdeményező: MSZP)

Tekintettel arra, hogy az Országos Választási Bizottság határozatai jogerőre emelkedtek, az Országgyűlés meghozhatja döntését. A parlamentnek április 14-ig kell a képviselők többségének támogatásával döntést hoznia a népszavazás elrendeléséről. Ha az Országgyűlés úgy mérlegel, hogy elrendeli a népszavazást, arról is kell dönteni, hogy az ügydöntő vagy véleménynyilvánító legyen. Ammenyiben az Országgyűlés elrendeli a népszavazást, úgy a Köztársasági Elnöknek 90 napon belülre ki kellene írnia a népszavazást.


Összegezés az MDF oldaláról:

A kialakult helyzet ismét egy komolytalan politikai játék következménye. Ezt a politikai játékot a két nagy párt hétről-hétre űzi a magyar emberekkel. Hétről-hétre a két nagy párt vezetőinek száját olyan politikai blöffök hagyják el, melyek a pillanatnyi, napi politikai hasznot hivatottak learatni.

Mindannyian emlékszünk, amikor tavaly októberben egy hétfői napon a Parlamentben Gyurcsány Ferenc azzal állt elő, hogy ha az ellenzék nem támogatja az – éppen aktuális – törvénycsomagját közjogi kérdésekben, akkor népszavazást kezdeményeznek. Az MSZP ekkor 20 különböző kérdésben kezdeményezett népszavazást.

„De tegyük mindjárt hozzá, felkészültünk arra, hogy ha úgy látjuk, hogy az ellenzék nem kívánja megadni a szükséges támogatást azokhoz a döntésekhez, amelyekben nélküle nem tudunk dönteni, akkor a néphez, az istenadta néphez fordulunk felhatalmazásért. Ha van valami, amiben érdemes felhatalmazást kérni a néptől, akkor éppen az, amit a politikai osztály a maga erejéből nem tud megtenni, és a politikai osztály viszonyait alakítja át. Nem kívánok belemenni újra hónapokig tartó vitába, nem kívánok belemenni olyan vitába, hogy az 52. § (3) bekezdésének 2. pontjában az egészen biztosan úgy jó-e, ha ezt a munkát el kell végezni. De nem azért, hogy kibújjunk a politikai felelősség alól, nem azért, hogy így találjunk újra menedéket; ezt azért kell elvégezni, mert pontos és jó szabályozást kell csinálni. Nem arról kell népszavazást tartani, hogy a kormány kezéből megpróbáljuk kicsavarni a kormányzás lehetőségét. Mindig vitatni fogom az ilyenfajta népszavazás értelmét, sőt nyugodtan mondhatom, így együtt, ahogy ez ma előkerült, az alkotmányosságát is. De pontosan tudom, hogy elegendő támogatottságunk van a kormánypárti frakciókban ahhoz, hogy képviselőkként kezdeményezzünk egy ilyen népszavazást, és ha mi ezt a jövő héten elindítjuk, akkor ez a népszavazási kezdeményezés utolérheti a már napirenden lévő népszavazást. Nem kívánok két népszavazást Magyarországon, nem kívánom ennek költségeit, nem kívánom az országot e tekintetben újabb teherrel megterhelni, de természetesen, ha megállapodik az Országgyűlés, akkor a képviselőknek lehetőségük lesz a korábban benyújtott népszavazási kezdeményezést visszavonni. (Gyurcsány Ferenc miniszterelnök – 2007. október 8.)”

Erre válaszul a Fidesz további 8 kérdésben nyújtotta be a maga kérdéseit (200 fős országgyűlés, állami vezetők SZJA bevallásainak nyilvánossága, politikai – kormányzati - önkormányzati reklám tilalma, a képviselői – állami vezetői tiszteletdíjak az euro bevezetéséig ne emelkedjenek, állami vezetők vagyongyarapodásának vizsgálata és nyilvánossága).

Az MDF ezt egy káros politikai hazárdjátéknak tartja, amely gúnyt űz a demokráciából, a népszavazás intézményéből. Ez a politikai hazárdjáték most visszahullott a kezdeményezők fejére.
Úgy tűnik, a kezdeményező pártok egyike sem gondolta komolyan ezeket a kérdéseket, csak a pillanatnyi helyzetben belementek egy olyan politikai licitbe, ahol már nem a tartalom számít hanem kilóra mérik a népszavazási kezdeményezések számát.

A kérdések egy rész komolytalan, egy másik részük nem alkotmányos (gondoljunk bele a kérdések alig egyharmada felelt meg a népszavazási törvény és az alkotmány követelményeinek). Ezek a kérdések ráadásul mind olyanok melyek nem mérhetőek egy népszavazás súlyához (ugyanezt állítottuk a március 9-i népszavazás kérdéseiről is). Ezek a témák nem mérhetőek alkotmányos kérdésekhez, az uniós csatlakozáshoz vagy NATO tagságunkhoz.

Ezek tipikusan olyan kérdések, melyekről egy értelmes politikai környezetben a politikai pártoknak meg kell tudniuk állapodni kölcsönös kompromisszumok mentén. Ezekben a kérdésekben a parlamentnek kellene felelős döntést hoznia.

Amennyiben ezek a kérdések népszavazásra kerülnek, akkor tényleg megállapíthatjuk, hogy a magyar parlamentális demokrácia válságba jutott – s a válságba azok kormányozták, akik éppen ezeknek a népszavazásoknak a kezdeményezői.

Forrás: mdf.hu

  

A koalíció az egészségügy átalakításához is a már jól ismert forgatókönyv szerint fogott hozzá: eleve elhibázott, inkompetens elképzeléseit előbb minden kritikára süketen „keresztülverte” a különböző fórumokon, majd valamilyen belső nyomás vagy háttéralku és most a népszavazás eredményeképpen visszatáncolt az egésztől. A rossz megoldásokat követő állapot-helyreállítás már eddig is sokba került az országnak, mint például a súlyos gazdasági következményekkel járó száz napos program, melynek gazdasági és politikai árát ma is fizetjük.

Az egészségpénztárakról szóló törvény vitájában számtalanszor elmondtuk, hogy az alkalmatlan az egészségbiztosítási rendszer hatékony átalakítására. A valódi reformok helyett vakvágányon száguldott a koalíció. A fejetlenség eredménye az a javaslat, amely nem tesz mást, mint visszaállítja az eredeti rendszer sokkal költségesebb, de semmivel nem hatékonyabb formáját.

A Magyar Demokrata Fórum a jelenlegi egészségbiztosítási törvényt semmilyen módosított formájában nem támogatja. Az MDF számára csak egyetlen megoldás elfogadható: ha a kormány belátja, hogy ez a törvény nem szolgálja a nemzet érdekeit, és széles körű szakértői egyeztetés után gyorsan elindul a biztosítási rendszer fejlődését elősegítő, az egészségügyi ellátórendszer működésére többletforrást teremtő lépések kidolgozása.

Az MDF véleménye szigorú minőség ellenőrzés mellett az egészségügyi szolgáltatók közötti verseny feltételeit, a magánszolgáltatók belépésének, magántőke bevonásának szabályozott lehetőségét kell megteremteni.

Budapest, 0008. 03. 19.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke

Forrás: mdf.hu

Dávid Ibolya az ATV Egyenes beszéd című műsorában kedd este azt mondta, hogy félremagyarázták azt az interjúját, amelyet egy kereskedelmi rádiónak adott hétfőn. Ott mindössze "jókívánságairól" biztosított egy a műsorvezető által felvázolt esetleges nagykoalíciót, de nem javasolta azt, sőt állította: ez a kérdés hatáskörén kívül van.  

Dávid Ibolya elmondta azt is: szerinte Gyurcsány Ferencnek be kellene látnia, hogy több érv szól a távozása, mint maradása mellett. A politikához nemcsak elvek, hanem hitelesség is kell. A kormányfőnek pedig éppen a reformok hihetősége, az értelmes áldozatvállalás hitelessége  érdekében kellene megfontolnia távozását - tette hozzá az MDF elnöke.

Klub Rádió – Beszéljük meg (2008. március 17.)- szó szerinti leirat
Műsorvezető: Bolgár György 

Bolgár György: - De abból, amit ön mond és aminek a lényegével én egyetértek, az következne, hogy ön azt mondja a tévében is meg a parlamentben is, vagy akár itt is, hogy kedves hölgyeim és uraim, társadalmi támogatottság kellene a reformokhoz, mindannyian egyetértünk ezzel, most már a kormány is, azt lehet mondani, bár eddig is mondta szavakban, de most már nyilván a megrázó népszavazási eredmény hatására a következtetést is levonta, ezért azt mondom, hogy ezt a támogatottságot csak egy módon lehet megszerezni, egy nagykoalícióval. Tessék kiegyezni MSZP és Fidesz, állítsanak össze a következő két- két és fél évre egy nagykoalíciót, mert így maguk mögé állíthatják a bizonytalankodó vagy éppen egymásnak feszülő tömegeket is. De ön nem ezt mondta, hanem csak azt mondta, hogy menjen Gyurcsány.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke: - Hát Bolgár Györgynek jogában van pártot is alapítani és egy ilyen programot meghirdetni, én csak...

Bolgár György (közbeszól): - Nem szeretnék.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke: - ... azt tudom hozzá mondani, hogy sok sikert kívánok önnek. Van valami igazságtartalma annak, amit mond, szerintem is egy-két évre nagykoalíciót kellene létrehozni, ...

Bolgár György: - Na!

Dávid Ibolya, az MDF elnöke: - ... mint ahogy ezt a németek megtették ahhoz, hogy egyszer végre elindulhasson Magyarországon egy olyan közélet, ami már nem az érzelmekre, nem az indulatokra, ki kommunista, ki nem kommunista, ki volt kommunista és hasonló köldöknézésben lelné örömét, hanem a megoldáskeresésben. Ehhez valószínű, hogy ez hozzájárulna, de ez az én hatáskörömön teljesen kívül van...

Forrás: mdf.hu

 

    Egyes becslések szerint a falopások által okozott kár a helyreállítási költséggel együtt megközelíti az éves nemzeti agrártámogatás teljes összegét; akár százmilliárdokban lehet mérni a károkat - mondta Karsai Péter keddi sajtótájékoztatóján.
    Az MDF megyei szervezetei kapcsolatot keresnek a károsultakkal, az önkormányzatokkal, a polgárőrökkel és a rendőrséggel, hogy tapasztalataik beépíthetők legyenek a törvénytervezetbe.
    Az országgyűlési képviselő kérdésre válaszolva közölte, hogy még a tavaszi ülésszak során szeretnék benyújtani törvénytervezetüket, amelynek kidolgozását megelőzi az érintettekkel való egyeztetés.
    A törvénytervezetbe valószínűleg bekerül az a korábbi javaslatuk is, hogy a fával tüzelő rászorulók is állami támogatást kapjanak, ha bemutatják a vásárlásról szóló számlát - mondta Karsai Péter, aki szerint ez is visszaszoríthatná a falopások mértékét.

---

A Magyar Demokrata Fórum – az érintettek bevonásával – olyan komplex joganyagot terjeszt az országgyűlés elé, amely kötelezi az államot a falopások, az erdő- és mezőségi kártételek elleni hatékonyabb fellépésre és támogatja a gazdák önsegítő képességét, amellyel képesek lesznek megvédeni munkájuk eredményét.

A WWF (World Wide Found for Nature) tavalyi kormánybarométerében először értékelte hazánk illegális fakitermeléssel kapcsolatos tevékenységét és azt „nem megfelelő”-nek minősítette. Erre a minősítésre azzal is rászolgálhattunk, hogy a hivatalos adatok szerint is csak 20-25 százalék a felderítési arány.

Az MDF az elmúlt években számos alkalommal szót emelt az erdőn-mezőn, vizeinkben állandósult lopássorozat ellen. Erdők tűnnek el, halak vadak, termény, gépek, műszaki létesítmény, épület fogy, pusztul, a gazdák, a vidéki társadalom hatalmas kárát okozva.

Pontos szám az okozott kárról nincs, azonban egyes becslések szerint a helyreállítási költséggel számolt kárösszeg elérheti az éves nemzeti agrártámogatás majdnem teljes összegét.

Így felvetődhet a kérdés: végül is kiket támogatunk?

Az utóbbi három évben tucatnyi javaslatot tettünk a nyilvántartásra, a károk számbavételére, megelőzésére, a probléma-kör kezelésére.

Ezeket a javaslatokat a hatalom, a kormányzó többség unott egyhangúsággal szavazta le, utasította el, vagy megszólított képviselőjük semmitmondó választ adott reá. A fásult, vagy éppen ingerültebbé váló társadalom pedig egyre többször rossz válaszokat ad. Nem járható út az sem, ha félkatonai alakulatok szerveződnek „rendcsinálási” szándékkal, mint ahogy az sem, ha rálegyintünk a növekvő gondokra.

A Magyar Demokrata Fórum törvényes megoldást keres. Ezért olyan törvényjavaslat benyújtását tervezzük, melynek keretei között a vidéki társadalom képes lesz eredményesen megvédeni munkája eszközeit és gyümölcsét.  Azért, hogy  megoldások életszerűek és végrehajthatók legyenek, megyei szervezeteink kapcsolatot keresnek a károsultakkal, az önkormányzatokkal, a polgárőrökkel, hogy tapasztalataik beépíthetőek legyenek a törvénytervezetbe.

Abban bízunk, hogy az ily módon várhatóan társadalmi összefogást felmutató törvényjavaslatot a napjainkban is új tapasztalatokkal  „gazdagodó” kormányzó többség már nem a megszokott elutasítással fogadja.

Forrás: mdf.hu

Dávid Ibolya az M1 Nap-kelte című műsorában a március 15-i megemlékezések kapcsán elmondta: sokan tévesen úgy értelmezik a szólásszabadságot, hogy a rombolás és randalírozás e demokratikus jog részének tekinthető, amennyiben azt egy nagy tömeg részeként teszik. Hangsúlyozta: a Magyar Demokrata Fórum az elmúlt években következetesen képviselte azon álláspontját, mely szerint vannak olyan össznemzeti ünnepek, amelyeken a politikát félretéve valóban ünnepelni, megemlékezni kellene, azonban a pártok az együttünneplés helyett idén is az egymás ellen való ünneplést választották.

Az MDF elnöke hangsúlyozta: ez a lövészárok hangulat egy országban hosszú távon nem tartható fenn, az emberek többségének elege van abból a hisztériakeltésből, ami ma hazánkban folyik. Mint elmondta: ma a kormányzat joggal népszerűtlen, s azt láthatjuk csak, hogy egy koncepciótlan, teljes mértékben hitelét vesztett vezetés képtelen megoldani azt a helyzetet, amelyet ő maga idézett elő. Dávid Ibolya hozzátette: a legnagyobb baj, hogy miután 3.3 millió ember mondott határozottan nemet a kormányzat politikájára, a kormányfő nem tanult ebből semmit. Ezen a patthelyzeten csak az változtatna, ha Gyurcsány Ferenc belátná, hogy távoznia kell, mert az ő személye jelenti ma a fejlődés legkomolyabb gátját.

Dávid Ibolya szerint ameddig a kormányfő ezt nem látja be, addig csak a populizmus tere nő Magyarországon, ameddig a miniszterelnök nem teszi meg a szükséges lépéseket, addig a most folyó felelőtlen, demagóg politika győzedelmeskedhet továbbra is. Az MDF elnöke kiemelte: ezen lépés előnyeit támasztotta alá a Goldman Sachs globális befektetési csoport londoni elemzése is, amely szerint „Gyurcsány Ferenc távozása piacmozdító hatású lehet”. Mint Dávid Ibolya elmondta, látni, hogy a kormányfő nem tanult semmit a népszavazásból, az elmúlt bő egy hét alatt változatlan lendülettel folytatódott tovább a dacpolitizálás és a kapkodás, amelyet jól mutat többek között az MVM Zrt. körüli fejvesztett bűnbakkeresés és zűrzavar is.

Forrás: mdf.hu

Március 15-e minden magyar számára a szabadság és a hazaszeretet ünne­pe.
Elgondolkodtak-e már azon, hogy vajon mindannyian ugyanarra gondolunk, mikor szabadságról és hazaszeretetről beszélünk?
Hiszen jelenleg oly sok méreg szivárgott le a politika háborúságaiból az emberek lelkébe, hogy néha attól lehet tartani:
közös értékeink kimondása többé semmit nem jelent.

Ezért mondom ki még egyszer:
Március 15-e a szabadság és a hazaszeretet ünne­pe.

Ezzel az ismétléssel akarok hitet tenni amellett, hogy létezik a szabadság és hazafiság olyan jelentése, melyre minden magyar bízvást támaszkodhat.
Ezzel az ismétléssel akarok hitet tenni amellett, hogy nekünk, magyaroknak éljünk itthon vagy idegenben szent feladatunk megtalálni e szavak elveszett jelentését, tartását. Mert a szabadság és a hazaszeretet képezi nemzeti létünk alapját. A szabadság kibontásának programja, a szabadság feltételeinek építése adja a politika célját. És a hazaszeretet valódi megélése, a nemzetért viselt felelősség adja a célt megvalósító közös akaratot.
Az akaratot az összefogásra, a türelmet a másik meghallgatására és hitet, tettrekészséget hazánk jobbítására. Mi nem csak jobban akarunk élni, de jobbá is akarunk válni.
A két érték feltételezi egymást: szabadság nélkül vak marad a nemzeti összefogás, nemzeti összefogás nélkül erőtlen marad a szabadság. 1848-ban a magyarság megvalósította a szabadság és hazafiság nagyszerű szintézisét. A nemzet korra, társadalmi helyzetre való tekintet nélkül testvériességen és társadal­mi igazságosságon alapuló hazát akart. Batthyány, Kossuth, Széchenyi, Deák, Eötvös, Petőfi, Arany Vasvári, mind-mind a maga területén vette ki részét a munkából, harcból, és életük, sorsuk példája örök mintaként állhat előttünk 160 év múltán is. Könnyű volt nekik, mondják manapság jópáran, hiszen a könnyen megfogható, közös ellenség erős egységbe képes forrasz­tani minden közösséget, minden nemzetet. Ez azonban 1848-nak csak a felületes olvasata. Hiszen a reformkor nagyjait, a diétai ellenzéket, a józan konzervatív főurakat, a pesti fiatalokat nem a közös ellenség, hanem a közös cél forrasztotta egységbe, s az érte vállalt értelmes áldozatvállalás Jellasics vagy Windisch-Grätz hadai még messze voltak, a politika előtt álló feladatok viszont nem tűrtek halasztást.

A történelem hívó szavára nemzetünk legjobbjai egyszerre kapták fel fejüket. Nem véletlen, hogy a 12 pont körül napok alatt a márciusi ifjaktól István nádorig mindenkit átfogó nemzeti közmegegyezés formálódott ki. A konszenzus eredményeképpen április 11-én az uralkodó nem tehetett mást, mint hogy szentesítette az utókor által „áprilisi törvényeknek” nevezett intézkedéscsomagot.
Az áprilisi törvények rakták le a polgári Magyarország alapjait.
Az áprilisi törvények teremtették meg az egységes Magyarországot.
Az áprilisi törvények bontották le a feudalizmust és indították el hazánkat a piacgazdaság útján.
Az áprilisi törvények rögzítik a polgári államberendezkedést, a népképviseleti országgyűlést, a felelős kormányt.
Napestig sorolhatnám, milyen eredményeket értek el 160 évvel ezelőtt alig egy hónap alatt. A mából nehéz is felmérni a tettek elképesztő történelmi súlyát, az ezeket végrehajtó államférfiak hatalmas formátumát. ’48-at valóban óriások teremtették. Ma szinte minden nap kiáll elénk egyik vagy másik pártból valaki, aki azt harsogja: „új reformkorban élünk”. Felemlegeti a régi nagyokat, de szavai üresen csengenek, mert hiányzik belőle a valódi karakter, a valódi történelemformáló alkat, a nemes szándék.

Mert 1848 tanulsága az, hogy egy kis nemzet is lehet erős, ha tagjai összefognak. De az is ugyanilyen tanulság, hogy az összefogás csak akkor ér el eredményt, ha annak az egész nemzetet szolgáló célja van. Zászlólobogtatással, vekkercsörgetéssel, vagy a „reform” szó imamalomként való ismételgetésével még soha senki nem ért el valódi eredményt. A retorikai vagy felhővárak építgetésének hiábavalósága 1848 szereplői számára világos volt, mára azonban feledésbe merült.

Ugyanígy feledésbe merült az „összefogás” valódi jelentése is. Ma sokan összefogáson azt értik, ha valaki szó nélkül, saját értékeit és véleményét feladva masírozik be valamely zászló alá. El tudják Önök képzelni, hogy szenvedélyes vitáik után Széchenyi és Kossuth azért egyeztek ki, hogy a maguk táborába kényszerítsék be a másikat? El tudják Önök képzelni, hogy Batthyány és Petőfi azért küzdöttek, hogy egy frakcióban ülhessenek? Képtelenség.
Nemzetünk nagyjai azért fogtak össze, mert felismerték a történelmi pillanatot a cselekvésre. Azért fogtak össze, hogy ezt a történelmi lehetőséget nemzetünk megragadhassa. A jelenkor politikájának terméketlensége pont azon történelmi program kudarcát vetíti elő, melyért 1848 hősei oly kitartóan küzdöttek.

Egyre többen fordítanak hátat a közéleti vurstlinak, és ezekre a kiábrándult emberekre egyre több önjelölt megváltó és hivatásos forradalmár leselkedik.
Ők már nem Petőfi, Jókai vagy Vasvári Pál szabadságvágyával és nemes hazaszeretetével szívükben akarnak változást, hanem a XX. század legsötétebb bugyraiból előfortyogó indulatokkal eltelve az erőszak és a félelem uralmát hirdetik. Világosan ki kell mondanunk, ezeknek az erőknek semmi köze ’48-hoz, semmi köze a magyar polgárosodás történelmi programjához. 

Ma mindennél nagyobb szükségünk van arra, hogy meghalljuk 1848 üzenetét. Immár 20 éve, hogy először arcunkon érezhettük a rendszerváltás fuvallatát, amikor sokan bizonygatták: a márciusi ifjak bizony nem küzdöttek hiába! De mit látunk ma?

Kérdem én: vajon ma hány közös pont mögé tudnánk egységesen felsorakozni? Hány olyan pontot találhatunk, amelyben lenne esély egy összenemzeti megegyezésre?

Ma – tisztelt Hölgyeim és tisztelt Uraim, hány olyan közös célt tudnánk megfogalmazni, melyben - ha nem is mindenki -, de a túlnyomó többség egyetértene?
Ma – tisztelt Hölgyeim és Uraim – hány olyan kérdést tudnánk említeni, melyet az egyébként ellentétesen gondolkodók sem vetnének el azonnal?
Ma – tisztelt hölgyeim és Uraim – mi tehet bennünket ismét képessé arra, hogy ma­gunk mögött hagyva ön-sorsrontó ellentéteinket, végre ismét a hazánk, a közösségünk, mi több, a magyarság felemelkedése érdekében csele­ked­jünk.

1848 hőseit nem csak a közös ellenség volt képes egymás mellé állítani, hanem az a történelmi felismerés, mi áll Magyarország érdekében, mi szolgálja a fejlődést, és azt milyen módon lehet valóságra váltani.

A társadalmi vita akkori színterein olyan politikai kultúra uralkodott, amelyre ma Magyarországnak igen nagy szüksége lenne. A meggyőzés, észérvek csatáztak az észérvekkel, nem 10 másodperces szlogenek szlogenekkel. A cél egymás meggyőzése volt – de csak a másik fél meghallgatása után.
Egymás meggyőzése s nem mindenáron való legyőzése. Ezt a politikai és vitakultúrát azonban nem lenne olyan nehéz visszacsempészni mindennapjainkba.
Csupán vissza kellene térni a tiszta forráshoz. Úgy vélem: a más vélemény meghallgatása, megfontolása, majd az eltérő álláspontok kulturált ütköztetése olyan egyszerű lépések sora, amelynek megtétele ma mégis oly nehéznek és távolinak tűnik.

160 év telt el 1848 büszke tavasza óta és két évtized a békés rendszerváltás lelkesítő, reményekkel teli időszaka óta. Mindkét történelmi esemény mozgatórugója egy közös cél elérése volt.  Ma sem áll más út előttünk, mint a közös, össznemzeti célok megtalálása, szolgálata. Tisztelt egybegyűltek, tisztelt ünneplők!
Itt az ideje, hogy egy pillanatra megálljunk, s meghalljuk e felemelő idők üzenetét.

Forrás: mdf.hu

    

    A magyar politikus, aki a Konzervatív Párt meghívására vesz részt az északkelet-angliai Gateshead városában zajló rendezvényen, a kongresszus első napja után az MTI-nek elmondta: tárgyalásain a pártközi együttműködésről, a magyarországi belpolitikai helyzetről, a népszavazás utáni állapotról, illetve Koszovóról és a vajdasági magyarság helyzetéről esett szó.
    Herényi Károly azt mondta: véleménye szerint a brit konzervatívok jó eséllyel indulnak majd neki a következő - legkésőbb 2010-ben esedékes - parlamenti választásoknak.
    A frakcióvezető az MTI kérdésére "rendkívül kellemetlen hírnek" nevezte, hogy a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő pénteken stabilról negatívra rontotta a magyar adósbesorolások kilátását; szavai szerint ennek "csak negatívumai lesznek" a magyar gazdaság nemzetközi megítélésében.
    Adócsökkentések nélkül a gazdasági növekedést nem lehet beindítani - reagált Herényi Károly a hitelminősítő azon véleményére, hogy a Magyarországon szóba került jövő évi adócsökkentési javaslatok "nem időszerűek".

Forrás: mdf.hu

A Magyar Demokrata Fórum  az országgyűlési választásokról folyó ötpárti egyeztetésen az egyfordulós, listás parlamenti választások bevezetését javasolja, valamint törvénymódosítással kívánja elérni, hogy a helyi népszavazás feltételei megegyezzenek az országos népszavazás feltételeivel.

Az MDF a valóban demokratikus és átlátható választói döntés érdekében az egyfordulós parlamenti választások bevezetését kezdeményezi, illetve a helyi ügyekben döntő népszavazások esetében a sikeresség feltételéül azt szabná, hogy az összes választásra jogosult polgár több mint egynegyede azonos választ adjon a megfogalmazott kérdésre - közölte Almássy Kornél, a párt alelnöke a Lasztovicza Gáborral, az Ifjúsági Demokrata Fórum elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón.
Almássy Kornél elmondta: a választási rendszerről szóló ötpárti egyeztetésen az MDF-nek ezt a korábbi javaslatát ismét napirendre szeretnék vetetni, míg a helyi népszavazással kapcsolatos törvénymódosító javaslatukat a jövő héten várhatóan benyújtják az Országgyűlésnek.
Lasztovicza Gábor közölte: a népszavazási kampány során minden felelősen gondolkodó állampolgár előtt nyilvánvalóvá kellett válnia, hogy a politika jelenleg képtelen, és nem is akarja az állampolgárok által rábízott feladatokat ellátni, ezért kezdeményezik az egyfordulós listás választási rendszer kialakítását. Ez a rendszer ugyanis jobban tükrözné a választók akaratát, kevesebb lehetőséget adna a visszaélésre és valóban a politikai erőviszonyokat tükrözné.
    2001-ben - amikor az MSZP meghirdette népszavazási kezdeményezéseit az ingyen tankönyv, ingyen jogosítvány ügyében - azt gondolták, hogy ez egy egyszeri fellángolás. Ám - mint mondta - mára kiderült, és főként a múlt heti népszavazás tükrében elmondható, hogy egy új politikai műfaj, a "népszavazási politizálás" kezd meghonosodni.
    A helyi népszavazási kezdeményezések megerősítésével kapcsolatban Almássy Kornél közölte: az MDF a helyi népszavazások mércéjévé azt állítaná, hogy a választópolgárok több mint egynegyede a feltett kérdésre azonos választ adjon, ugyanúgy, mint az országos népszavazásnál. Emellett vagy a referendum kiírásához szükséges aláírások számát csökkentenék, vagy az aláírások összegyűjtéséhez szükséges időt növelnék meg.

---

A népszavazási kampánnyal minden felelős magyar polgár előtt bizonyossá vált, hogy a politika jelenleg képtelen és nem is akarja az állampolgárok által rábízott feladatait ellátni. Ezért a Magyar Demokrata Fórum szükségesnek tartja a választási rendszer átfogó reformját. A valóban demokratikus és átlátható választói döntés érdekében kezdeményezi az egyfordulós, listás parlamenti választások, illetve a helyi ügyekben döntő népszavazások útjában álló korlátok megszüntetését.

A 2008-as év folyamán tovább mélyült a hazánkat sújtó politikai válság, a népszavazási kampány során bebizonyosodott, hogy a pártok képtelenek ellátni azon feladataikat, melyekkel a választók megbízták őket. A Magyar Demokrata Fórum álláspontja szerint ezért a politika tisztába tételére és ezzel együtt a választási rendszer újragondolására van szükség.

Szükség van a magyar választási rendszerének arányosabbá tételére, ezért kezdeményezzük, hogy a szavazók egyfordulós, tiszta listás rendszerben adják le voksukat. Az ország kormányozhatóságának fenntartása érdekében továbbra is megtartanánk a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt, de értelemszerűen lecsökkentenénk a képviselők létszámát.

Szükség van a valódi helyi érdekeket nem szolgáló egyéni választókerületek eltörlése mellett a helyi népszavazási kezdeményezések megerősítésére. Ennek érdekében kezdeményezzük azt, hogy a helyi népszavazási kezdeményezések sikerének feltétele egyezzen meg az országos népszavazásokéval. Ugyanis míg ma Magyarországon a helyi népszavazások sikere előtt dupla akadály - érvényességi és eredményességi – emelkedik, addig az országos népszavazásoknál egyetlen kritérium a szavazásra jogosultak huszonöt százalékának támogatása. Ez a kettős akadály a gyakorlatban is falakat emel a fontos helyi ügyek sikerre vitele elé. 2005-ben a hazánkban tartott helyi referendumok közül 19-ből nyolc, 2006-ban ugyancsak 19-ből 9, 2007-ben pedig 5-ből 4 érvénytelen volt.

A helyi kezdeményezések megvalósulásának látványos kudarcai mögött természetesen számos ok húzódhat meg. De nem kétséges, hogy ezek közül az egyik legfontosabb a szabályzás hiányosságában keresendő. A Magyar Demokrata Fórum fel kívánja számolni a kettős mércét, és az országos népszavazásokhoz hasonlóan a helyi referendumok sikerességének egyetlen mércéjéül azt állítaná, hogy az összes választásra jogosult polgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adjon.

Forrás: mdf.hu

A Magyar Demokrata Fórum üdvözli, hogy Gyurcsány Ferenc végre kész meghallgatni szakértők véleményét is az adórendszer tovább nem halasztható egyszerűsítése kapcsán. Egyetértünk az adószakértők által megfogalmazottakkal, amely szerint az adórendszer érdemi egyszerűsítésére van szükség. Az MDF szükségesnek tartja, hogy az ország lemaradásának megállítása és minden magyar adófizető állampolgár érdekében az egykulcsos adó témája is kerüljön megvitatásra az adóreformról elindult társadalmi és szakmai párbeszéd során.

A térségben mára Magyarország szinte egyedül maradt a felettébb korszerűtlen progresszív adórendszerhez való makacs ragaszkodás miatt. A térség országaiban sorra vezették be az egykulcsos adórendszert, s láthatjuk is az eredményét: Magyarország éllovasból sereghajtóvá vált, a környező államok sorra lehagynak bennünket, 1 százalék alatti a gazdasági növekedés. A hazai adórendszer Európában az egyik legnagyobb arányú elvonást produkálja. Bonyolult, igazságtalan és mérhetetlenül bürokratikus. Az átláthatatlan feltételek, az állandó változások és az adóterhek egyenlőtlen megoszlása miatt kiugróan magas az adókerülők száma.  

A Magyar Demokrata Fórum - számos neves gazdasági szakemberrel összhangban - úgy véli: az egykulcsos adóval mindenki nyer.

• Az egykulcsos adó igazságos, mert az adófizető állampolgár teljesítményét jutalmazza.
• Az egykulcsos adó bevezetése jó az államnak is: segít a gazdaság kifehérítésében, az adózási morál növelésében, hiszen a jelenlegi rendszerrel ellentétben nem sarkall adókerülésre, kiskapuk keresésére és csökkenti a bürokrácia költségeit is.  
• Egy átlátható, egykulcsos adórendszer jótékony hatással lenne a versenyképességre, hiszen vonzaná a befektetőket Magyarországra, megálljt parancsolna az évek óta tartó térségbeli leszakadásnak. A növekvő befektetésekkel új munkahelyek jönnének létre, csökkenne a munkanélküliek száma és nőne Magyarország versenyképessége.

Forrás: mdf.hu

  

A Magyar Demokrata Fórum szerint Európának követnie kell a kínai példát, és a környezet valamint a fogyasztók pénztárcájának védelme érdekében szabályoznia kell, hogy a mobiltelefonokhoz egységes töltőt és csatlakozót hozzanak forgalomba. Jelenleg ugyanis az egyes készülékeknél nem csak az elektromos csatlakozó fizikai méretei eltérőek, hanem az akkumulátorok is sokfélék, emiatt pedig a töltők maguk is különbözőek. Az elmúlt esztendőben az ország összes mobilforgalmazása 3,6- 3,8 millió darab körül mozgott: minden egyes készülék esetében új töltő került forgalomba. Arról nem is beszélve, hogy az elvesztet vagy elromlott példányok pótlása miatt további 100 – 200 ezer darabot dobtak piacra.

Az MDF már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy hazánkban is egyre súlyosabb problémát jelent az elöregedő számítógépek és egyéb berendezések környezetvédelmi előírásoknak megfelelő kezelése. Az egyre nagyobb mennyiségű elektronikai hulladék visszagyűjtése és ártalmatlanítása azonban továbbra is számos feladatot jelent mind a kormányzat, mind az iparág képviselői számára. Pettkó András még 2003-ban elkészítette „Az elektromos és elektronikus hulladékok kezeléséről és hasznosításáról” szóló törvényjavaslatot, amely alapján ugyan született egy rendelet, ugyanakkor a kormányzat sajnos a mai napig nem tette meg a megfelelő lépéseket a probléma megoldása érdekében.

Az MDF környezet –és jövőbarát politikát folytató pártként vallja, hogy az infotechnikai fejlesztések mellett gondoskodni kell az elektronikai ipar környezetkárosító hulladékainak kezeléséről is. Pettkó András ezért arra kéri Viviane Reding asszonyt, az EB információs társadalomért és médiáért felelős biztosát, valamint a parlamenti pártok képviselőit, hogy a környezeti értékek és a fogyasztók védelme érdekében támogassák a mobiltöltők egységesesítéséről szóló javaslatot. A jövőben Olajos Péter, az MDF európai parlamenti képviselője is mindent meg fog tenni a szabályzat megalkotása, valamint az e-hulladék elleni fellépés érdekében.

Az MDF szerint foglalkozni kell az információs társadalom egyéb technikai eszközeinek elhasználódásából keletkező veszélyes hulladékok kérdésével is. Magyarországon ugyanis az évente lecserélt több millió mobiltelefon mellett körülbelül 100-150 ezer számítógép és mintegy 20-30 ezer monitor kerül ki a használatból, amelyek súlyos kockázatot jelentenek a környezet épségére és az emberek egészségére egyaránt.

Forrás: mdf.hu

Az Ifjúsági Demokrata Fórum felszólítja a kormányt, az ellenzéki pártokat, hogy vessenek véget az ország sorsát, a fiatalok jövőjét tönkretevő, csak a rövid távú politikai haszonszerzést szem előtt tartó tevékenységüknek és felelős politikával, társadalmi konszenzussal, állítsuk talpra együtt az országot, adjuk vissza az emberek hitét, egy jobb Magyarországot.

Ma a vezető politikai erők nem az országgal, hanem egymással törődnek, mit mondott a másik, hogyan lehetne lejáratni a politikai ellenfelet, hogyan lehet hangzatos, ám soha be nem tartott ígéretekkel minél több szavazatot bezsebelni.

Ennek a politikának a legnagyobb vesztese a fiatalság, amely évtizedek múlva is fizetni fogja - képletesen, de a valóságosan is - a ma hibáinak árát. Az Ifjúsági Demokrata Fórum felszólítja a kormányt, a pártokat és felkéri a társadalmi szervezeteket, hogy a nemzeti kerekasztal hagyományainak felelevenítésével, a lehető leghamarabb kezdjenek tárgyalásokat a társadalmi béke és a fejlődés megteremtése érdekében.
 
Természetesen nem gondoljuk, hogy az ellentétek köddé foszlanak. Plurális demokráciában hiszünk és nincsenek népfrontos vízióink. Ugyanakkor a legfejlettebb demokratikus államok története bizonyítja a különböző vélemény nem kell, hogy együtt járjon a politikai döntésképtelenséggel, a fontos kérdések halogatásához vezető látványpolitizálással.

Meggyőződésünk, hogy egy valós partnerségen nyugvó, a társadalmi konszenzus elérését célul megfogalmazó együttműködés biztosítja a társadalmi békét és a kiszámítható környezetet, ami elengedhetetlen a gazdasági fejlődéshez. Ez a partnerség sikeres lehet, ha a feleket hosszú távú gondolkodás jellemzi, ha mindenki a maga igaza szerint, de a nemzet jövőjét keresi, a társadalom reprezentánsai tekintetbe veszik a gazdasági élet törvényszerűségeit, valamint tisztában vannak az itt kötött megállapodások gazdaságban és társadalomban betöltött szerepével.  A partnerségnek úgy kell működnie, hogy túlformalizált procedúrák és merev intézményi keretek ne korlátozzák.

Hiszünk benne, hogy a közös problémák megértésében és megoldásában alkalmazott, a tapasztalatok kicserélésén alapuló együttműködés megteremtheti a konszenzust azokban az alapvető kérdésekben, amelyekben ma hiányoznak. Mindez nagyobb társadalmi integrációt eredményezne, növelné az ország versenyképességét és nemzeti büszkeségünket.     
Együttműködést akarunk mi ifjú demokraták!

Forrás: mdf.hu

 

    "Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor meccsében 2:2-re állunk" - jelentette ki az MDF elnöke. A 2006-os választás kapcsán kétszer Gyurcsány Ferenc győzött, az önkormányzati választáson és a mai népszavazáson pedig Orbán Viktor.
"Most már meg kellene nyugodni, tudomásul kellene venni a döntetlent és a jövőre kellene koncentrálni" - hangsúlyozta Dávid Ibolya.   Véleménye szerint a legfontosabb megoldandó feladat az, hogy a politika hogyan tudja az elkövetkező hónapokban és években a nemzet felemelkedését szolgálni. A legelső állomás az, hogy miként tudjuk az egészségügy válságát minél hamarabb megoldani.
Az MDF elnöke kiemelte, ki kell venni a megoldást a politikusok kezéből, és össze kell hívni egy olyan szakértő tanácskozást, amelyen az ország legjobb szakemberei tesznek alternatív javaslatot arra, hogy mi lehet a megoldás. Ez ma a legnagyobb kihívás - mondta.
Az MDF attól tart, hogy az "elkövetkezendő hetek és hónapok a politikai adok-kapoknak, az egymásra mutogatásnak, és annak a politikai hisztériakeltésnek lesz megint a színtere, amelyet évek óta látunk, ahol a lényegtelen kérdésekben ölre menő vitákat látunk (...)".  A háborút fogjuk ezzel elveszíteni, azt, hogy Magyarország az európai uniós csatlakozásnak egyszer is a nyertese lehessen - tette hozzá az ellenzéki politikus- tette hozzá Dávid Ibolya.

Forrás: mdf.hu

  

Elmondta: nagyon meglepődtek azon, hogy az egészségügyi bizottság egy helyszíni szocialista javaslatra döntött az újpesti szakrendelő funkcionális privatizálásáról. Különösen azért érte váratlanul az újpestieket ez a döntés, mivel előrehaladott tárgyalások zajlanak a főváros és a kerület között a szakrendelők működtetéséről. A gyermek-szakrendelő ügyében már sikeresen lezárultak ezek a tárgyalások.
 Hock Zoltán leszögezte: elutasítják ezt a "berepülő anyagként" tárgyalt privatizációs döntést. A politikus megjegyezte, hogy információik szerint Horváth Csaba egészségügyi főpolgármester-helyettes is kezdeményezi e bizottsági határozat végrehajtásának a felfüggesztését. Ő sem tudott ugyanis erről a váratlan javaslatról.
Az MDF-es politikus bízik abban, hogy a Fővárosi Közgyűlés a jövő héten megoldja ezt a problémát, megszünteti azt a "képtelen helyzetet", amelyet az egészségügyi bizottság határozata okozott. Ezt követően pedig a két önkormányzat közötti megállapodás hosszú távon rendezheti az újpesti járóbeteg-ellátását. Eszerint egyébként a felnőtt-szakrendelő, amely nem veszteséges tevékenység, továbbra is az újpesti Károlyi kórház részeként a főváros feladata maradna. Hozzátette azt is, ha a kórházból "kimazsolázzák" a nyereséges járóbeteg-ellátást, akkor tovább növekedne az amúgy is veszteséges kórház hiánya.

Forrás: mdf.hu

  

    "Orbán Viktor az MDF megítélése szerint ugyanezzel a beszéddel  akár a három nem mellett is érvelhetett volna. Ez is azt bizonyítja, hogy a két mamutpártnál megszűnt a szavak értelme, és maradt a puszta hatalmi harc" - mondta Kerék-Bárczy Szabolcs.
    Orbán Viktor csak egy mondattal foglalkozott pártja tavalyi programjával, ami az MDF-hez hasonló konzervatívok számára értékelhető lett volna - tette hozzá.
    Tavaly az MDF populistának tekintette Orbán Viktor évértékelőjét. Arra a kérdésre, hogy most is így látják-e, Kerék-Bárczy Szabolcs elmondta: a Fidesz elnöke kettős beszédet alkalmazott, akár a nemek, akár az igenek mellett is tudott volna érvelni.  
    Az MDF már 2005-ben is a hatalmi harc részének tekintette Orbán Viktor beszédét.
    Orbán Viktor szerdán este tizedszer értékelte az előző év eseményeit. A pártelnök a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére először 1999-ben miniszterelnökként tartott országértékelőt a Vigadóban, most a Syma csarnokban mondta el beszédét.

Forrás: mdf.hu

  

    "A Magyar Demokrata Fórum felkéri a Fideszt, hogy vonja vissza népszavazási kampányának éléről a konzervatív értékek ellen kampányoló Tarlós Istvánt. (...) Az Erős Magyarország Program, az olyan valami, amit mi konzervatívok is tudnánk részben támogatni, ugyanakkor Tarlós István kampánya egészen más értékvilág bűvöletében él. Itt régi kádárista nosztalgiák jelennek meg" - mondta Csapody Miklós.
    A Fidesz népszavazási kampányát most olyan személy vezeti, aki a valódi konzervatív értékek ellenében kampányol, újra és újra antikapitalista, tőke- és piacellenes megnyilvánulásokat tesz - tette hozzá Csapody Miklós.
    Az MDF-es politikus példaként említette, hogy Tarlós István egy lakossági fórumon a Kádár-rendszer egészségügyi rendszerét méltatta.
    Az MTI kérdésére Csapody Miklós hangsúlyozta: pártja továbbra sem ért egyet a Fidesz kórházi napidíjról, vizitdíjról és tandíjról szóló népszavazási kezdeményezésével. Az MDF azért emel szót Tarlós István ellen, mert "meg kell védeni egy konzervatív szándékú politikai alapprogramot" - tette hozzá.

---

MDF: A Fidesz hívja vissza a konzervatív értékek ellen kampányoló Tarlós Istvánt a népszavazás éléről 

Az MDF szerint Tarlós István antikapitalista, piacellenes megnyilvánulásaival a valódi konzervatív értékek ellen kampányol

 

A Magyar Demokrata Fórum arra kéri a Fideszt: amennyiben komolyan gondolja az alapprogramjában megfogalmazott gondolatokat, hívja vissza Tarlós Istvánt a népszavazási kampány éléről. A Fidesz népszavazási kampányát ugyanis most egy olyan személy vezeti, aki a valódi konzervatív értékek ellenében kampányolva újra és újra antikapitalista, tőke- és piacellenes megnyilvánulásokat tesz. A Fidesz konzervatív elemeket is tartalmazó, reményt keltő programjával nehezen egyeztethető össze Tarlós István kádári értékek mellett hitet tevő kampánya.

A Magyar Demokrata Fórum konzervatív pártként reményt keltőnek tartja a Fidesz Erős Magyarország Programját. Az MDF a szabad versenyen alapuló piacgazdaság, valamint az öngondoskodás híveként egyetért a program azon megállapításával, amely szerint „A huszonegyedik század polgári állama lemond olyan gazdaság- és társadalomszervezési feladatairól, amelyeket a polgárok és közösségeik el tudnak látni.”

Ugyanakkor rendkívül ellentmondásosnak és károsnak tartjuk, hogy miközben hazánkban a gazdasági tudatosság, az öngondoskodás szintje nagyon alacsony színvonalon van, addig a nagyobbik ellenzéki párt népszavazási kampányát egy olyan személy vezeti, akinek a politikai gondolkodásmódja megrekedt a Kádár-rendszer eszmeiségében, és beleágyazódott annak mesterkélt társadalomképébe.

Az MDF szerint Tarlós István az elmúlt hetekben több ízben a konzervatív értékekkel gyökeresen ellenkező, ráadásul megalapozatlan megnyilvánulásokat tett.
§    Többek között kijelentette, hogy „Magyarországon a multinacionális cégek nulla mértékben vesznek részt a közteherviselésben.”
§    A kampányfőnök nemrégiben kazincbarcikai fórumán egyenesen méltatta a Kádár-rendszert, amikor kijelentésében kifejezetten jó minőségűnek nevezte az elmúlt rendszer egészségügyi ellátását.
§    Mindemellett kimondott pozitívumként állította be „a szociális különbségek alacsony szintjét”, ami azonban a többség számára az alacsony életszínvonallal és a kilátástalansággal volt egyenlő.

Tarlós István antikapitalista, versenyellenes megnyilvánulásai teljes mértékben hiteltelenítik a Fidesz alapprogramjában vázolt célkitűzéseket.

A Magyar Demokrata Fórum számára elfogadhatatlan minden olyan megnyilvánulás, amely a mindenható állami gondoskodást, a kádári értékek visszahozását hirdeti. Konzervatív pártként valljuk, hogy a politika nem mehet szembe a szabad versenyen alapuló piacgazdaság értékeivel. Éppen ezért arra kérjük a Fideszt, hogy amennyiben komolyan gondolja a programjában megfogalmazott gondolatokat, ismerje el, hogy Tarlós István az „Erős Magyarország” ellen kampányol, és vonja vissza kampányfőnökét a népszavazás éléről.

Forrás: mdf.hu

Az MDF mélységesen elítéli azt, ami Csintalan Sándorral történt és jobbulást kíván neki - mondta Kerék-Bárczy Szabolcs.
A szóvivő hozzátette: a bűncselekmény súlya semmiben nem változik attól, hogy kit ér egy ilyen támadás. Ha közszereplőről, vagy újságíróról van szó, akkor az emberek nyilván jobban felkapják a fejüket, de az MDF nem gondolja azt, hogy ember és ember között különbséget lehet tenni - fűzte hozzá.
Azt nem lehet még megítélni, hogy politikai indíttatású volt-e az akció, meg kell várni a vizsgálat eredményét -mondta Kerék-Bárczy Szabolcs.
A szóvivő szerint az, hogy a főpolgármester jutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek, beleillik abba a gyakorlatba, amit más bűncselekmények esetén tesz.

Forrás: mdf.hu

  

    Csak reményemet tudom kifejezni, hogy a politika ebbe az ügybe nem fog beleavatkozni. Azt is remélem, hogy teljes körű lesz a vizsgálat - mondta Dávid Ibolya. Hangsúlyozta: az MDF ifjúsági tagozata egészen
biztosan nem érintett ebben az ügyben.
    Az MTI azon kérdésére, lehetnek-e politikai következményei az ügynek, Dávid Ibolya azt mondta: meg kell várni, mi történik az eljárás során, egyelőre nem lehet tudni, milyen magasságokig fog ez az ügy eljutni.
    Zuschlag János volt szocialista parlamenti képviselőt, az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének ügyvezető elnökét és hat társát különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsítja az ügyészség, alapítványoknak nyújtott állami pénzek szabálytalan felhasználása miatt.
A politikust szerdán vették őrizetbe, miután a Kecskeméti Városi Ügyészségen kihallgatáson jelent meg. A Zuschlag-ügyben a nyomozás egy rutinvizsgálat után indult, amelynek következményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított vizsgálatot, számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával, több alapítvány és egyesület pályázatokon nyert pénzeinek felhasználása miatt. A nyomozás során kiderült, hogy a vizsgált egyesületek és alapítványok mintegy 50 millió forint pályázaton nyert pénz "rendeltetésszerű használatával" nem tudnak elszámolni. Zuschlag János, aki korábban lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról, miután a holokauszttal viccelődött, jelenleg az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének ügyvezető elnöke, a megyei közgyűlés tagja, Kiskunhalason önkormányzati képviselő, a szocialista párt kiskunhalasi szervezetének elnöke.
    Az MSZP ifjúsági szervezete, a Fiatal Baloldal csütörtökön közleményben tudatta az MTI-vel, hogy szervezete és egyetlen tisztségviselője sem érintett a FIBISZ egykori vezetőségi tagja, Zuschlag János ellen folyó nyomozásban. Minden ezzel ellentétes sajtóhír és egyéb híresztelés valótlan - áll a Fiatal Baloldal kommünikéjében.

Forrás: mdf.hu